Miért éppen Vizsoly?

A Vizsolyi Biblia történelmünk legismertebb nyomtatott emléke. 1590- ben fejezik be a nyomtatását, az akkori kor legnagyobb technikai bravúrjával. Mindenki hallott róla, nagyon sokan látták is már.  Láttak egy könyvet, ami nagyon régi, láttak egy könyvet, ami nagyon sokat ér és láttak egy könyvet, amit ellopott két gazember. De az igazi történetét nagyon kevesen ismerik. A Vizsolyi Biblia magában hordja népünk teljes történelmét. A küzdelmeivel, szépségeivel, viszályaival és butaságaival együtt. Nézzünk be hát kicsit a kirakat, a kulisszák mögé.
1589-ben járunk, a törököktől még megvédet Magyar királyság felvidéki csücskében.
A vizsolyi katolikus templomot még az Árpád korban 1240 körül építették. A történetünk kezdetekor már nyolc éve átszenteltette az akkori földesúr Mágócsy Gáspár, a rohamosan terjedő protestáns vallás templomává. Mágócsy és felesége Alaghy Judit a Magyarországi reformáció terjedésének legnagyobb mecénása. Évek óta dolgoznak azon, hogy elkészüljön a reformáció lényege, a nemzeti nyelven visszaadott biblia. Már csak karnyújtásnyira vannak tőle, hogy elkezdődjön a Biblia nyomtatása. De ekkor sorozatos tragédiák állják útját a nagy munkának. Elsőként meghal a török ellni csatában a gyulai vár ostromakor Mágócsi Gáspár. Utána szörnyű csapás éri a Biblia fordítóját Károlyi Gáspárt. Tífuszban meghal a felesége és három lánya, két hét leforgása alatt. Eltelik egy év, mire az élők újból erőre kapnak és folytatódik tovább munka. Alaghy Judit hozzámegy, a gyászév letelte után, az akkori kor egyik legvitézebb katonájához Rákóczi Zsigmondhoz. A házasság előtt egy egyszerű köznemes, még rangja sincs. De igen nagy vitéz katona! A szikszói síkon 2400 katonájával ronggyá veri a török portyázó sereg 12 000 katonáját. Ezért Rudolf császár kinevezi öt vármegye adóügyi főbiztosává és az egri vár kapitányává. Innen Minden felgyorsúl. Rákóczi meggyőzi a szörnyű búskomorságban szenvedő Károlyi Gáspárt, hogy fejezze be a már 18 éve megkezdett munkát. Körbe küldi a követeit a felvidéki nyomdák mestereihez, hogy vállalják el a nyolcszáz darab Biblia kinyomtatását. Csak, hogy a katolikusok is résen vannak. Tudják nagyon jól, a reformáció csak akkor tud kiteljesedni Magyarországon, ha elkészül az első, teljes egészében magyarnyelvre fordított Biblia. Mindent megtesznek, hogy megnehezítsék a nyomtatást. Elsőként a nyomdászokat fenyegetik meg, aki a elmerészeli vállalni a nyomtatást, az a legközelebbi sóbányában fog megrohadni. Hiába küldi Rákóczi a követeket Nyitrára, Lőcsére, Kassára, Detrekőre a mesterek egy sem merik elvállalni. Ezért Rákóczi úgy döntött, hogy a vizsolyi kúriában elrejti az ország legmodernebb nyomdáját. A legnagyobb titokban becsempészett négy, nagyteljesítményű Gutenberg sajtót, hozzá 50 000 ólombetűt. Lengyelországból hozat hozzá cirka hét tonna papírt. A nyomtatás vezetését rábízza az akkori kor egyik fiatal nyomdászára, Mantkovits Bálintra. Mantskovits egy szervező zseni. Vezetésével, alig másfél év alatt, elkészül a kor legnagyobb nyomdatörténeti bravúrja. A katolikusok fél évig rá sem jönnek arra, mi is folyik Vizsolyban.

Eddig a bulvár! A felszínes tényeket sokszor olvashatták már. Részben igazak is. De, ha ráirányítjuk a varázskérdés reflektort, egy pillanat alatt megváltozik a kép.

MIÉRT pont Vizsolyban?

Vizsoly a Rákóczi birtok közepén fekszik, távol Bécstől. A katolikus császár a katolikus papok ráhatására, szigorúan megtiltja a Biblia kinyomtatását. A Biblia a reformáció lényege, kiteljesedésének talpköve. Minden erővel azon vannak, hogy el ne készüljön. Azt mindenki tudja, hogy a világ legnagyobb kémhálózata a pápának van! Ezeknek, a tényeknek a fényében, nézzük mi is történt Vizsolyban.
Valóban Vizsoly az ország egyik legtávolabbi zuga. De rajta keresztül vezet a Via Reggia, a királyi só-bor útvonal. A falu alig néhány éve tér át a református vallásra. Az emberek jelentős része nem is önszántából.
Egy rongyos nyomorúságos kis faluban egyszer csak felszerelik az ország legmodernebb nyomdáját, cirka húsz nyomdász kezd el dolgozni úgy, hogy az egész országban alig van több! Felvásárolják a Krakkó környéki 26 papír manufaktúra kétévi termelését, cirka hét tonnányi papírt. A papír akkor stratégiai termék. Vizsolyba csempészik 160 tár szekéren. Féléven keresztül nyomtatják a Bibliát!
Ez senkinek nem tűnt fel?
Egészen bizonyos, hogy az első perctől tudják. Csak nincs jogi alapja annak, hogy ezt a munkát megállítsák. A pápa már cirka 30 éve aláírta a türelmi rendeletet. Megengedve a reformátusoknak, hogy saját papjuk, templomuk és saját nyelvükre fordított Bibliájuk legyen.

templom-600x450

Bibliát nyomtatni nem tilos! Csak a császárral tiltatják meg a katolikus papok. Ezért várnak. Lázasan keresik azt, hogyan tudnák megállítani a munkát úgy, hogy az akkora már hatalmas főúrrá nőtt Rákóczival ne akasszanak tengelyt. Rákóczi áttér a felesége kedvéért a protestáns vallásra, de erre nem kényszeríti rá a parasztjait.  Keresik hát a katolikusok az Achilles inat, amit úgy vághatnak el, hogy Rákóczit nem haragítják magukra. Ha kenyértörésre kerül a sor, akkor Rákóczi, az akkori kor szokása szerint, áttéríti a parasztokat az ő vallására. A pápa ezt igen zokon venné. Kiesne, az amúgy is megcsappant pápai bevételekből, háromszáz ezer péterfillér, tized, dézsma, adó, robot. Nagyon körültekintően kell eljárni. Addig keresnek, amíg megtalálják a megoldást. A nyomdát bezáratják, azért mert régi típusú kalendáriumot nyomtatnak.

Miért tilos kalendárium nyomtatása?

1583-ba Gergely pápa megreformáltatja a naptárat. Beiktatnak egy szökőnapot, hogy a számítási pontatlanságból eredő hibát kijavítsák. De a parasztok ragaszkodnak a régi kalendáriumhoz, amiben időjósló napok voltak, amik most máshová kerültek. Azért, hogy ne legyen a királyság területén kettős időszámítás, a császár rendkívül szigorú büntetéssel fenyegeti meg a nyomdászokat. Ezt a régi törvényt használva elrendelik a vizsolyi nyomda bezárását és elkobzását. A császár oda küld egy kisebb egységet és elkezdik a nyomdát leszerelni. Még időben ér oda Károlyi Gáspár, aki megkérdezi, miért foglalják le a nyomdát, hiszen nem tesznek semmi törvénybe ütközőt.

– A kalendáriumok nyomtatása tilos! – Találtak itt kalendáriumot?- Kérdezte Károlyi.

Ami ezután történik az az igazi csoda Vizsolyban. – Nem találtunk itt kalendáriumot! De, mivel magam is Helvétági reformált vagyok, így most visszamegyek a császárhoz új parancsért. Ami nem ide való, mire visszaérek, addigra ne is legyen itt. – mondta a császár tisztje. Így menekül meg félév munkája.

Rákóczi fél évig udvarol a császárnál, azért, hogy elnyerje a császár kegyét. Mint adóügyi főbiztos bevasalja az öt vármegye elmaradt adóját kétévre visszamenőleg. Ennek köszönhetően a császár, ha meg nem is engedi a nyomtatás befejezését, de már nem tiltja. Ennek tudható be az a rettenetes hajtás, aminek köszönhetően, másfél év alatt elkészül az első, teljes egészében magyarnyelvre fordított szentírás.

A biblia utóélete sem diadalmenet. Rákóczi kegyvesztetté válik a császárnál. Mantskovitssal senki nem akar többé nyomtatatni. Történelmünk leghíresebb nyomdásza majdnem éhen hal. Károlyi Gáspár élete hátralévő része is csak keserűség. Saját paptársaitól kell elszenvednie olyan gyalázkodást, üldöztetést, ami aláássa, amúgy is megromlott egészségét. Alig egy év múlva meghalt. Ami legfájdalmasabb megjegyzés volt szolgatársaitól „nehogy már nekünk egy szerb mondja már meg, hogyan szól az isten igéje a mi édesanyánk nyelvén. Nekünk bizony nagyon is megfelel a latin, és aki nem tud latinul, az ne is akarjon igét hirdetni. Károlyi szavai kísérik a történelmünk egyik legnagyobb talányát, a Vizsolyi Bibliát.

…szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket. Én azt viszem, az mit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát…”